Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetsége

Izrael állam és népe kulturális, művészeti, történelmi, gazdasági értékeinek, hagyományainak bemutatása, megismertetése Magyarország egész területén, illetve a magyar nép értékei bemutatkozásának elősegítése Izraelben

 

 

honlapfej2.gif

 

flags11_masolata.jpg

 

 Az elnökség beszámolója a szövetség első öt évi tevékenységéről

  

Tisztelt Közgyűlés! Kedves Barátaim!

  

Engedjétek meg, hogy először az Országos Szövetség megalakulásához vezető folyamatokat idézzem fel:

 Magyarország 1948 májusában – hat nappal függetlensége kikiáltását követően - ismerte el Izrael Államot és lépett vele követi szintű diplomáciai viszonyra. A Varsói Szerződés döntésének megfelelően 1967. június 12-én a magyar kormány is megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Ezt követően Magyarország és Izrael 1978. szeptember 17-én állapodott meg érdekképviseletek felállításáról, amelyek végül 1988. március 14-én nyíltak meg Budapesten és Tel-Avivban.

 A nagyköveti szintű diplomáciai viszony 1989. szeptember 18-án állt helyre.

 Körülbelül ugyan ebben az időben számos kiemelkedő közéleti személyiség részvételével alakult meg Budapesten az első Magyar-Izraeli Baráti Társaság,. Az alapítók között az ország legkülönbözőbb részeiről ott voltak azok is, akik egyrészt érdeklődtek Izrael állama, népe és kultúrája iránt, másrészt azok is, akiknek valamilyen – az előző évtizedekben igen korlátozottan fenntartható – családi, baráti, vagy rokoni kapcsolatai voltak Izraelben.

 Az első Baráti Társaság alapításában elévülhetetlen és kiemelkedő érdemeket szerzett Hidvégi György úr, akinek irányításával a mai napig működik Budapesten a szervezet.

 A budapesti szervezet megalakulását követően a vidéki tagok közül többen is, az ország különböző helyein kezdeményezték a helyi/lokális Baráti Társaságok megalakítását. Ennek köszönhetően 1990-91-ben létrejött – többek között – Zalaegerszegen, Vácott, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen is egy-egy helyi Baráti Társaság. A vidéki társaságok – civil szervezetként - önállóan működtek, függetlenül a budapesti szervezettől.

 A Baráti Társaságok deklaráltan nem egy „újabb zsidó szervezetként” jöttek létre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bárkit is a hite miatt kizárnának a csatlakozás lehetőségéből. Tagjaik jelentős része nem vallási kötődésű, hanem érdeklődési körük, illetve „fokozott” tolerancia igényük, filoszemitizmusuk vezette őket a Társaságokba. Céljuk a hasonló szellemiségű emberek bevonása egy olyan közösségbe, amelynek keretein belül megoszthatják egymással élményeiket, ötleteiket, gondolataikat.

 

Tapasztalatokat és új ismereteket szerezhetnek egy addig – olykor csak – „illegalitásban”, titokban kutatható és a róla szóló információkat is csak szűk körben terjeszteni lehetséges országról, népéről, kultúrájáról.

 Azoknak az aktivistáknak és érdeklődőknek a fórumai lettek a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok, akiknek elege volt az olykor látens, máskor kézzel fogható antiszemitizmusból. Úgy gondoltuk, hogy a környezetünkben élőket megismertetve Izrael Államával, kézzelfogható közelségbe hozva az ország kultúráját, beszélve történelméről, népének sorsáról, megismertetve honfitársainkkal Izrael államának és lakóinak – addig sokak által – misztifikált gazdasági és tudományos eredményeit, kulturális értékeit, politikai és etnikai struktúráját, múltját és jelenét, egyszóval Izrael valóságát - eredményesen tudunk küzdeni a tévhitek, a félinformációkból eredő tévképzetek ellen. Úgy gondoltuk, hogy emberi közelségbe hozva az Izraelben élő embereket, megmutatva a két nép, a két kultúra, a két sors, a két ország közötti hasonlóságokat, megismertetve és megmagyarázva a különbségek alapjait és forrásait eredményesen léphetünk fel az antiszemitizmus – olykor mélyebb, sokszor látens - megnyilvánulásai ellen szűkebb és tágabb környezetünkben. 

 Tevékenységünk során – természetesen - együttműködünk a helyi zsidó közösségekkel, a magyar-zsidó kulturális és tudományos egyesületekkel, a Keresztény-Zsidó Társasággal, a helyi kulturális szervezetekkel, önkormányzatokkal, valamint – esetenként - más egyházakkal is.

 Az országban működő Magyar-Izraeli Baráti Társaságok a legkülönfélébb programok szervezésével kívánják a környezetükben élőkkel megismertetni Izrael történelmi és kulturális értékeit, népét, társadalmát, hagyományait. Ezért ezek a civil közösségek rendszeresen szerveznek összejöveteleket, amelyeken alkalmanként helyi, vagy meghívott előadók adnak tájékoztatást – többek között - Izrael gazdasági, művészeti, tudományos életéről, a Közel-Kelet politikai folyamatairól, vagy Izrael bel- és külpolitikai kérdéseiről, Esetenként előadásokat hallgatnak az ország történelméről, az Izraelben és a diaszpórában élő zsidóság kapcsolatairól, a régmúltról, a közelmúltról és napjainkról. Beszélnek a Holocaustról, az „Igaz emberek” cselekedeteiről, az Állam létrejöttéről, a cionizmusról, az intifádáról, (és sok egyébről is) tehát mindenről, ami kapcsolatos Izraellel, és népével.

 A Baráti Társaságok nem csak önmaguk számára szerveznek programokat. Rendszeresek az izraeli művészek alkotásaiból összeállított kiállítások, valamint a zene- és táncművészeti produkciók bemutatása. Ezek a produkciók többségében az Izraeli Nagykövetség szervezésében érkeznek országunkba és a helyi szervezetek munkájának köszönhetően kerülhetnek a közönség elé.

 A programok szervezésében a Baráti Társaságok helyi aktivistái többnyire Izrael magyarországi Nagykövetségével működtek együtt.

 Jó szívvel emlékezünk (az azóta sajnos elhunyt) David Kraus nagykövet úrra, valamint Joel Alon nagykövet úrra Judy Varnai-Shorer Nagykövet asszonyra és David Admon nagykövet úrra is, akik személyesen is több alkalommal látogatták meg a vidéki Baráti Társaságokat

 Mellettük a Nagykövetség kulturális munkatársai, valamint a mindenkori attasék is segítették és segítik ma is szervezni a különböző programokat, előadásokat, eseményeket, találkozókat.

 Az egymástól „függetlenül” működő társaságok vezetői rendszeresen meghívottai voltak az Izraeli Nagykövetség által szervezett különféle megemlékezéseknek, protokoll eseményeknek. Az ottani találkozásokat és beszélgetéseket követően a kilencvenes évek közepén merült fel először az ötlet, hogy létre kellene hozni egy országos szervezetet, amely az országunkba érkező nagyobb költségvonzatú produkcióknak a koordinációs, financiális és szervezési feladatait részben át tudná vállalni. Fontosnak tartottuk ezt az erők koncentrálása, az egymás munkájával való közvetlenebb és permanens megismerkedés, valamint az információk gyors cseréje, a kapcsolattartás folyamatossága, illetve az esetlegesen a különböző testvérvárosi kapcsolatokon, vagy a Nagykövetség kulturális osztályán keresztül az országunkba érkező produkciók hatékonyabb szervezése, költségtakarékos mozgatása érdekében is.

 A többszöri, esetenkénti együttléteket követően 1994-ben október 1-2. között Zalaegerszegen szerveztük meg a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok első országos találkozóját. Az eseményen az akkor már működő szervezetek képviselői beszámoltak az elmúlt években végzett munkájukról, megosztották egymással gondjaikat, meséltek sikereikről. Ezek a tájékoztatók sok ötletet, hasznosítható tapasztalatot jelentettek a többieknek. Az is kiderült, hogy a közös érdeklődési kör, a hasonló gondok és élmények jó baráti légkörű és eredményes eszmecserét tesznek lehetővé. Itt fogalmazódott meg először egy országos szervezet létrehozásának igénye. A zalaegerszegi országos találkozó szervezésében kiemelkedő volt Siklósi Vilmosnak, a vendéglátó Baráti Társaság vezetőjének áldozatos munkája.

 Az első országos találkozót követő években újabb és újabb Magyar-Izraeli Baráti Társaságok szerveződtek az országban.

 Mára már huszonegy településen működik Baráti Kör, amelyek egyre inkább bekapcsolódnak a helyi kulturális életbe, egyre nagyobb sikerrel és egyre több érdeklődőnek szervezik programjaikat és egyre több helyen működnek együtt a helyi „hivatalos” művelődési, kulturális szervezetekkel. Egyre több alkalommal és helyen szervezik meg például azokat az Izraeli vacsoraesteket, amelyeken – többek között Szegeden, Szombathelyen, vagy Hódmezővásárhelyen – egyszerre több száz vendég ismerkedik a zsidó gasztronómiával és az izraeli kultúrával, élvezve egyszerre az ízeket, a hangulatot és a produkciókat. A Baráti Társaságok lassacskán elfogadott szereplői lettek egy-egy település kulturális életének, civil társadalmának.

 Ha Izraelből érkezik valaki egy magyar városba, általában felkeresi a helyi zsidó közösséget, illetve találkozhat a helyi Baráti Társaság tagjaival is. Így a szervezeteink vezetői sokszor segítséget tudnak nyújtani az egyre erőteljesebb izraeli expanzió következtében megjelenő befektetőknek is. Olykor tanácsokkal, máskor a helyismeretből eredő javaslatokkal támogatják az izraeli befektetők kapcsolatépítését. Ugyan így egyre szorosabb kapcsolat alakul ki az iskolavárosokba érkező izraeli diákokkal is (pl.: Szegeden és Debrecenben).

 1997. szeptember 12-14. között Hódmezővásárhelyen már másodszor találkoztak az ország Baráti Társaságainak képviselői. Az Országos találkozón Joel Alon nagykövet úr mellett részt vett Iványi Gábor és Donáth László országgyűlési képviselő, valamint Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság vezetője is. A tapasztalatcserén túl vendégeink előadásaira reflektálva megvitattuk a Baráti Társaságok feladatait és lehetőségeit a társadalmi tolerancia erősítése érdekében. A találkozó létrehozásában Wanderstein János kiváló munkája feltétlenül kiemelendő.

 1999-ben Debrecen szerveztük meg a Baráti Társaságok országos sporttalálkozóját. A jó hangulatú és a sportolás mellett a tapasztalatcserére is lehetőséget nyújtó program helyi koordinálását – elismerésre méltóan – Pál Mihály végezte.

 2001. május 18-20. között Szegeden vettek részt az ország Magyar-Izraeli Baráti Társaságainak küldöttei országos konferencián, amelynek keretében áttekintették a két ország kapcsolatait a kultúra, a gazdaság és az oktatás területén. Ehhez szakmai segítséget a konferencián résztvevő Martonyi János magyar külügyminiszter úr és Judy Varnai-Shorer nagykövet asszony mellett a szaktárcák képviselői nyújtottak. A programon részt vettek a hazai zsidóság szervezeteinek vezetői, a keresztény-zsidó kapcsolatokat ápoló szervezetek vezetői és a két ország kapcsolatait segíteni hivatott gazdasági kamara vezetője is. Kiemelendő dr. Lednitzky Andrásnak és szervezőcsapatának áldozatos és eredményes munkája. A konferencián résztvevő 15 Baráti Társaság elhatározta az Országos Szövetség megalakítását. Elkezdődött egy hosszas előkészítő munka, amely során elkészült a Szövetség Alapszabálya, kialakítottuk az Országos Szövetség működési struktúráját.

 

2003. január 19-én Budapesten került sor az Országos Szövetség hivatalos megalakítására, valamint a tisztségviselők megválasztására. (2003. április 28-án emelkedett jogerőre a Szövetség bejegyzése)

Ezzel az országban működő Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök, a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatok fejlesztése, a két nép közötti baráti kapcsolatok kialakításának elősegítése és azok elmélyítése érdekében demokratikus elveken alapuló, független, országos szövetséget hoztak létre.

A szövetség koordinációs tevékenységet folytat a két ország közötti kapcsolatok erősítése, a tolerancia érdekében. Koordinálja a tagszervezetek tevékenységét, összehangolja a tagszervezetek éves programjait a hatékonyabb működés érdekében. Kapcsolatokat épít ki és tart fent izraeli szervezetekkel, különösen a Magyarországon működő képviseletekkel.

 Együttműködik a céljaival egyező tevékenységet folytató, illetve azt segíteni képes civil, állami és egyházi szervezetekkel. 

 A szövetség célja: Izrael állam és népe kulturális, művészeti, történelmi, gazdasági értékeinek, hagyományainak bemutatása, megismertetése Magyarország egész területén, illetve a magyar nép értékei bemutatkozásának elősegítése Izraelben.

 Jelenleg – tudomásunk szerint - a következő településeken működnek Baráti Társaságok: Baja, Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kisvárda, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tokaj-Sárospatak, Vác, Zalaegerszeg és legutóbb Várpalotán alakult meg szervezet. A ’90-es években Békéscsabán is működött Baráti Társaság, azonban ez a szervezet megszűnt.

 A Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége alakulásakor 14 Baráti Társaság volt jelen. Azóta 7 újabb Baráti Társaság csatlakozott az Országos Szövetséghez.

 Egy Baráti Társaság átalakult országos Egyesületté, képviselőit visszahívta Szövetségünk szerveiből, illetve vezetőjük lemondott alelnöki tisztségéről. Ez a szervezet Magyar-Izraeli Baráti Kör – Vác néven lépett be a Szövetségbe, jelenleg Magyar-Izraeli Baráti Kör Országos Egyesületként tevékenykednek. Bár – a 2005. június 2-3-i közgyűlés határozatának megfelelően - levélben felkértük az új szervezetet, nyilatkozzanak arról, hogy az átalakulásukat követően kívánnak-e szövetségünk tagja lenni, azonban levelünkre nem válaszoltak.

 Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy Izrael Pécsi Barátainak Köre 2007. év végén felfüggesztette tagságát Szövetségünkben. Ezért jelenleg 19 tagszervezet alkotja az Országos Szövetséget.

 

Az Országos Szövetség tevékenységéről:

 Az Országos Szövetséget azért hozták létre a tagszervezetek, hogy találja meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel az országban működő szervezeteket segíteni tudja, valamint olyan ügyekben, amikor egységesen kell megjeleníteni a helyi Baráti Társaságok érdekeit, akaratát, akkor ezt a feladatot elvégezze.

 Ilyen lehetőség egyrészt az, hogy képviseleti lehetőséget kaptunk az NCA Országos hatókörű civil szervezetek kollégiumában (képviselőnk: Hidvégi György - Budapest)

 A másik, hogy az Országos Sajtószolgálatnál sikerült regisztráltatni Szövetségünket és ez alapján az Izraelt, valamint a magyar-izraeli kapcsolatokat érintő kérdésekben sajtónyilatkozatokat tudunk közzétenni:

 A megalakulást követően Budapesten sajtófogadáson tájékoztattuk a médiát arról, hogy létrejött az Országos Szövetség.

 2003. augusztus 1-én sajtónyilatkozatot adtunk közre, amelyben felhívtuk a figyelmet a Közel-keleti békefolyamatokra és újra megfelelő turisztikai célpontként ajánlottuk a magyaroknak Izraelt.

 2003. november 17-én sajtónyilatkozatban foglaltunk állást a gyűlöletbeszéd ellen, kiemelve, hogy a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége támogatja a büntető törvénykönyv módosítását.

 Még ugyan ez év november 16-án a Választmány ülésén létrehoztuk a Szövetség működését operatívan segítő bizottságokat és megválasztásra kerültek az operatív bizottságok vezetői is.

 A Pályázat-előkészítő Bizottságot Sipőcz Ernő és Siklósi Vilmos,

 a Pénzügyi Bizottságot Friedmann Tamás és Matyéka István,

 a Rendezvényszervező Bizottságot Hidvégi György és Turai János,

 az Egyházi kapcsolatok Bizottságát dr. Lednitzky András és Weisz Péter,

 a Társadalmi kapcsolatok Bizottságát Drucker Tibor és Gáll Ottó,

 a Sajtókapcsolatok Bizottságát Szántóné dr. Balázs Edit és Szécsi József vezetésével.

 A bizottságok tevékenysége vegyes hatékonyságú.

  

2004. július 11-én Budapesten a Nagyköveti rezidencián közgyűlést tartottunk.

 Meghallgatva az Izraeli állásfoglalást a Hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményéről az izraeli biztonsági kerítéssel kapcsolatban sajtónyilatkozatot fogadtunk el, amelyet közzétettünk.

 2004. okt. 5-én felhívással fordultunk az Országos Szövetség tagszervezeteihez, amelyben tájékoztattuk őket arról, hogy október15-én antifasiszta tüntetés lesz Hősök terén és a Terror Háza Múzeum előtt, egyúttal a szervezőkkel egyeztetve csatlakoztunk a demonstrációhoz. Szervezeteink tagjai közül sokan vettek részt az eseményen.

 2005. október 29-én sajtónyilatkozatot tettünk közzé, amelyben kijelentettük, hogy a  Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége felháborítónak tartja és elítéli az iráni elnök Izrael-ellenes kirohanását, azt, hogy egy ENSZ-tagállam egy másik tagállam létét megkérdőjelezi.

 2006. július 21-én „Félreverjük a harangokat” címmel adtunk közre sajtónyilatkozatot, amelyben felhívtuk a figyelmet az intifáda szörnyűségeire és kifejeztük együttérzésünket a háború áldozatai családjainak. Ezt a szolidaritási nyilatkozatot a Népszabadságban fizetett hirdetésként is közzé tettük.

 2007. augusztus 24-én a Magyar Gárda ellen szólaltunk fel Sajtónyilatkozatban, amelynek megszületésénél Drucker Tibor bábáskodott.

 Pályázatokat 2005. évtől adhattunk be, ezzel a lehetőséggel éltünk is, bár igen alacsony hatékonysággal – ami azonban nem a mi képességeinken múlt. A pályázatok elkészítése és elszámolása igen sok munkát jelentett az abban résztvevőknek. 2005-ben nem nyertünk, hiába pályáztunk. 2006-ban 100.000.- Ft-ot kaptunk az NCA-tól a 2005. évi működési költségekhez, melyet nem sikerült teljes egészében elköltenünk, mivel az elszámolási határidő olyan rövid volt. Ezért a pályázati összeg egy részét kénytelenek voltunk visszafizetni, a többivel elszámoltunk.

 2007-ben 220.000.- Ft-ot nyertünk szintén az NCA-tól a 2006. évi működési költségekhez.

 A nyert összeggel elszámoltunk, azonban vita alakult ki köztünk és az NCA között, mivel a kapott pénz elköltésével azt megelőzően kellett volna elszámolni, hogy megkaptuk volna. Elszámolásunkat vitatták, kölcsönös levelezés folyik jelenleg az Alap kezelő szervezete és köztünk. Remélem, végül el fogják fogadni elszámolásunkat.

 Mindezeken túl évek őta rendszeresen tájékoztatjuk tagszervezeteinket a pályázati lehetőségekről. Az NCA hírlevelét megkapjuk és továbbítjuk a tagszervezeteknek, felhívjuk figyelmüket a tevékenységünkkel kapcsolatos pályázati lehetőségekre.

 Feladatunk még a helyi szervezetek programjainak koordinálása, elsősorban azokban az esetekben, ha „központi” (a Nagykövetség által Magyarországra hozott) előadók, fellépők országjáró előadást vállalnak. Sajnos az utóbbi időben ezek a lehetőségek egyre ritkábbak.

 Mindezeken túl részt vettünk az Izrael Barátainak Európai Szövetsége megalakításában, amely szövetség alakításának előkészítő munkálataival immár több éve foglalkozunk. Nem tudom, mikorra fejeződik be, ezek szerint máshol sem könnyű összehangolni a tagszervezetek tevékenységét és akaratát.

 Több szervezet kért segítséget akkor, amikor valamely pályázathoz ajánlók nyilatkozatát kell csatolni, ilyenkor egyik ajánlóként az Országos Szövetség ajánlását megadjuk és ezeket el is fogadják. Ajánlásunkkal és segítségünkkel több Baráti Társaságból is bekerültek tagok résztvevőként abba a körbe, amely lehetőséget kapott a Jad Vasem Intézetben történő, a holocaust történetének tanítására felkészítő programban való részvételre.

 Többször is felhívtuk a tagszervezeteink figyelmét arra, hogy az Országos Szövetség nem hivatott a helyi szervezetek helyett rendezvényeket szervezni. Koordináló, egyeztető feladatunk van, amelyet azonban csak abban az esetben tudunk ellátni, ha a szervezeteinktől tájékoztatást kapunk. A tagszervezetek jelentős része – bár utólag tudomást szerzünk róla, hogy milyen eseményeket szervezetek – nem küld tájékoztatást az Országos Szövetségnek. Vannak üdítő kivételek is szerencsére. Rendszeres tájékoztatást kapunk a budapesti, a debreceni, a szombathelyi, a győri, a nyíregyházi, a szekszárdi és a szegedi társaságtól. A többi szervezet a tevékenységéről „csak” a Nagykövetségen hajlandó beszámolni.

 Pedig elértük azt, hogy minden szervezetünknek, illetve vezetőjének van elektronikus levélcíme, amely lehetővé tenné a hatékony és gyors információcserét.

  

Gyakran kapunk felkérést előadások tartására az Országos Szövetségről, munkánkról, feladatainkról, az Izrael és a Közel-kelet témakörét érintő témákról. Többek között a Debrecen és testvér hitközségeinek nemzetközi konferenciáján tartottuk előadást a Szövetség megalakulásáról és tevékenységéről. Az előadás anyaga felkerült az ORZSE honlapjára is.

 Az elmúlt években számtalan kiállítás-megnyitón, tanácskozáson képviseltük szövetségünket, részben tagszervezeteinknél, részben más kulturális szervezeteknél. Kiállításokat nyitottunk meg többek között Mezőtúron, Debrecenben, Győrött és Szombathelyen. Ahova meghívást kaptunk, ott a helyi média is kiemelten foglalkozott a rendező szervezet programjaival. Az országos szövetség elnökét, elnökségét – mint azt már számtalanszor elmondtam – „használni” kell! Nem x.y.-t, hanem a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége elnökét. Egy olyan szervezet képviselőjét, amely erősíti a helyi szervezet megjelenését a helyi közéletben, különösen a helyi médiában. Higgyétek el, egy-egy településen a helyi szervezet rendezvényének rangját emeli, ha az Országos Szövetséget partnerként jelenítitek meg.

 Az elmúlt években szerveztük és megnyitottuk az Izraeli Filmnapok több vidéki rendezvényét is.

 Segítettük a kisvárdai ifjúsági tánccsoport izraeli testvérvárosba utazásának megszervezését.

 Segítettük több szervezet megalakulását, legutóbb a várpalotai Baráti Társaság létrejöttében működtünk közre. Részt vettünk azon a szolidaritási demonstráción, amely az alakuló szervezet egyik első rendezvénye volt. Beszédet mondtunk a rendbe tett zsidó temetőben, megemlékezve a holokauszt áldozatairól.

 Rendszeresen képviseli elnökségi tagjaink közül valaki a Szövetséget azokon a rendezvényeken, ahova meghívást kapunk. (Nagykövetségi, állami rendezvények, Magyar-Izraeli Kamarai programok, zsidó szervezetek programjai, ünnepségek, megemlékezések, stb…)

 2007. februárjában a Nagykövetség és az Izraeli Kereskedelmi Kamara szervezésében több cég is bemutatkozott Budapesten, keresve a magyarországi befektetési és együttműködési lehetőségeket. Tájékozattuk a szervezeteinket és többen – helyi vállalkozókkal együtt – részt vettek a találkozón.

 A mindenkori izraeli Nagykövettel rendszeresen egyeztetjük elképzeléseinket, terveinket. Így Alza Bin-Noun Nagykövet Asszonnyal is, aki ígéretet tett arra, hogy Izrael megalakulásának 60. évfordulójára - az évek óta tervezett szolidaritási utat segít megszervezni.

 A Szövetség működésével kapcsolatos kiadások egy részét a pályázatokon elnyert pénzekből fedezzük. Azonban kiadásaink ezt jelentősen meghaladják. A 2006. évi Közgyűlés költségeit a győri Társaságok vállalták magukra. A Szövetség irodájának, kommunikációjának és levelezési költségének jelentős részét a debreceni Cívis Hotels ZRt. támogatja.

 Tagszervezeteink és az Országos Szövetség tevékenysége mára már a világhálón is nyomokat hagyott. Ha a google internet keresőjébe beírjuk a Magyar-Izraeli Baráti társaság kifejezést, akkor 785 hivatkozást találunk. Ezen felül saját honlapja van a nyíregyházi, és a várpalotai szervezetnek, most készül a szombathelyiek honlapja és az Országos Szövetség izraelbarat.hu honlapja is kész van. 

 Bár sokszor kapunk támadásokat főleg a jobboldali média és a szélsőjobboldali eszméket vallók részéről, (és – persze - időnként a „sajátjaink” részéről is) azért elismeréseket is kapunk: 2006. május 2-án a budapesti Operaházban számos kiemelkedő személyiség mellett az Országos Szövetség munkája is elismerésben részesült. Izrael Állama Jeruzsálem-díjat adományozott a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetségének.

  

Tudom, bizonyára lehetett volna és lehetne többet és jobban csinálni. Azonban néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet:

 - Az Országos Szövetség megválasztott tisztségviselői ugyan úgy „társadalmi munkában” végzik tevékenységüket, mint a helyi szervezetek vezetői.

 - Kiadásainknak a bevételeink szabnak korlátot, annyi pénzt költhetünk el, amennyit meg tudunk szerezni pályázatokon és támogatóktól. Akkor tudunk még többet tenni, hatékonyabban dolgozni, ha támogatókat, pályázati lehetőségeket találunk.

 - Ötletekben nincs hiány egyikünknél sem, azonban nem feladata az Országos Szövetségnek, illetve vezető tisztségviselőinek a tagszervezetek helyett helyi programokat szervezni.

 - Az Alapszabályunkban meghatározott koordináló, egyeztető feladatunknak csak abban az esetben tudunk eleget tenni, ha a kommunikáció nem egyirányú, hanem oda-vissza működik.

 - És végül, de nem utolsó sorban: akkor tudunk „erősek” lenni, ha a széthúzás helyett az összefogás erősíti szövetségünket.

  

Köszönöm, hogy meghallgattátok beszámolómat.

  

Engedjétek meg, hogy egy jelképes ajándék átnyújtásával kifejezzem az elnökség köszönetét azoknak, akik a legtöbbet segítették az elmúlt években a  Szövetség munkáját:

 

- Szántóné dr. Balázs Edit

 

- dr. Rácz Sándor

 

- dr. Lednitzky András

 

- Matyéka István

 

- Hídvégi György

 

 

 

2008. január 25.

 

 

 

Kovács László

 

elnök

 

 

 

Képek a Közgyűlésről:

 

13160028.jpg

 

 

 

13160034.jpg

 

 

 

13210007.jpg

 

 

 

13210009.jpg

 

 

 

13190013.jpg

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 22
Heti: 254
Havi: 829
Össz.: 106 664

Látogatottság növelés
Oldal: Az országos szövetség első öt évéről
Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetsége - © 2008 - 2018 - izraelbarat.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »